Siketnémák Mária Kegyhelye

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sib...

Dunabogdány és a Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypuszta között találjuk a völgyet, a főútról induló kék □ jelz�...

Szép korzó vezet végig a Duna-parton a település határáig. Az erőmű tervezett építése miatt feltöltötték a partot...

A klasszicista stílusban 1822-1869 között felépült monumentális Bazilika az ország legnagyobb temploma. A szentélyben tal�...

A Duna szélesen hömpölygő folyamának jobb partján tör az égbolt felé egy magaslat, amelyet Esztergom vára koronáz meg.

A múzeumban állandó kiállítás keretében megtekinthetoek Ámos Imre és Anna Margit festőművész házaspár képei. Ámos ...

Megtekinthető Barcsay Jenő festőművész munkái, de a múzeumot Barcsay Gyűjteményként is emlegetik. Barcsay Jenő 1929-tő...

Czóbel Béla (1883-1976) festőművész az 1940-es évek-től télen Párizsban, nyáron Szentendrén alkotott feleségével, Mod...

A Ferenczy Múzeumot 1951-ben alapították, nevét Ferenczy Károly festőművészről kapta. A múzeumnak a városon belül tíz...

A Ferenczy Múzeum filiáléjaként működik a város főterén egy 18. századi épületben. A nyaranta Szentendrén dolgozó Km...

Kerényi Jenő özvegye férje hagyatéki anyagából olyan múzeumot kívánt létesíteni Szentendrén, melyen a kisplasztikák ...

Ott, ahol a Duna folyam délnek fordul, a Dunakanyar jobb partján magasodik az esztergomi Várhegy, és rajta az ország legnagyo...

Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök általában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen...

A Duna jobb partján tör az égbolt felé egy jó ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslat, amelyet a Ma...

Az Aquasziget Esztergom Magyarország egyik legújabb és legmodernebb fürdőkomplexuma. Egyedülálló fürdőélményben lehet ...

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált rég...

A prímási palota második emeletén található a Simor János érsek által 1875-ben alapított, világszerte ismert Keresztén...

A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - amely a vízügyi emlékhelyek hálózatának központja - Esztergom egyik leg...

Babits Mihály 1924-ben vásárolta meg a kis, tornácos kerti házat. A régi berendezés néhány darabja mellett régi fényké...

Az Ámos Imre - Anna Margit művészházaspár életművét bemutató első múzeum 1984-ben nyitotta meg kapuit Szentendrén.

A Barcsay Múzeum 1978-ban nyílt meg egy XIX. század elején épült polgárházban. A házat egy német eredetű család lakta ...

Czóbel Béla (1883-1976) az első magyar festőművész volt, aki még életében - 92 éves korában - önálló múzeumot kapot...

A BKV Zrt., illetve jogelődjei már régóta foglalkoztak a gondolattal, hogy - Európa más városaihoz hasonlóan - a forgalomb...

Ha a magyar képzőművészetben a kubizmus megjelenését szeretnénk tanulmányozni, akkor feltétlenül útba kell ejtenünk a ...

2003. május 18-án a Múzeumi világnapon nyílt meg a felújított Kmetty Múzeum, melynek hangulatos, XVII. századi pincerész...

Kovács Margit (1902–1977) kerámiaművész 1972-ben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának ajándékozta életműve nag...

Szentendre egyik legrégebbi, falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak ...

A kőtárban nagyrészt a Szentendrén előkerült kőemlékek csodálhatóak meg. A római kori tábor falainak maradványai a k�...

A Szentendre fõterén álló, barokk kereskedőházban 1978-ban nyitotta meg kapuit a Szentendrei Képtár, Pest megye sok�...

A szép kilátást nyújtó, verandás lakóházban 1996-ban nyílt meg a Vajda Lajos Emlékmúzeum, melynek két állandó kiáll...

A múzeum 1951-ben létesült Szentendre háború utáni első múzeumaként. Ferenczy Károly festőművész nevét vette fel, ak...

Boromisza Tibor festőművész családja rendezte be az emlékszobát 1980-ban a hagyatékban maradt művekből, valamint múzeumi...

Az ínyencek mindenképpen térjenek be a Dobos Édességmúzeumba. A híres cukrászról (Dobos C. József) elnevezett múzeumban...

A sétálás, nézelődés után jól jöhet egy kis lazítás, erre kiválóan alkalmas a Dumtsa Jenő utcában található híre...

Kiállítás 200 év zenélő szerkezeteiből. Muzeális ritkaságok működés közben.

2006 nyarán újabb turisztikai érdekességgel gyarapodott Szentendre, közel 600 világítótesttel megnyílt ugyanis a Lámpam�...

1993-ban nyitotta meg kapuit a hazai és hazánkba látogató, borkultúrát ismerő és ismerni vágyó közönség számára. A ...

A Belgrádból érkezett szerb menekültek temploma, 1758-63 között épült fel. Az 1695-ben létrejött Budai Szerb Ortodox Pü...

A Pozsarevácból menekült szerbek építették. 1690-ben fatemplom állt a helyén, majd 1759-63 között készült el a mai is ...

Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek ut...

Fő-téri elhelyezkedése miatt a város egyik jelképe, s talán a legismertebb is a templomai közül.

Építtetői ...

A város legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A mai templom a korábbi -a tatárj...

Kisméretű, barokk templom, a legegyszerűbb a szentendreiek közül.

Közelében eredetileg szintén fatemplom állt...

A Boszniából menekült szerb tímárok (tabakosok) építették fel a Szamár-hegy lábánál lévő templomukat 1741-46-ban. He...

Izbég a XVIII. század közepéig önálló település volt.

Javarészt szerb lakosai 1738-ban építették az erede...

A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett ép�...

Bár a múzeum hivatalosan csak 1952-ban nyitotta meg kapuit, a tudományos feltáró- és gyűjtőmunka már jóval korábban meg...

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nag...

A Fő utcán sétálva elhaladunk az 5. sz. ház előtt. Görgey Artúr (1818–1916), az 1848/49-es szabadságharc fővezére...

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a...

A török utáni Visegrád első temploma a ma is álló, középkori eredetű régi iskolaépületben, Rév u. 2.sz., működöt...

A Duna parton áll a XVIII. század első felében, barokk stílusban épített kis kápolna, a Mária kápolna. A kápolnát töb...

A Kálvária kápolna a XVIII. században, 1770-ben épült, barokk stílusú épület a település fölött lévő dombon áll. ...

A Kr. u. 4. század végén épült késő császárkori római őrtoronyról keveset tudunk. A 18,3x18,3 méteres, négy belső p...

Visegrád és környéke – történelmi múltja és festői tájai miatt – a hazai turizmus egyik bölcsője. Napjaink...

A Visegrád a Duna magyarországi szakaszának legfestőibb pontján, Budapesttől 40 km-re fekszik, ott ahol a folyam éles kanya...

A völgy alsó szakaszán az Ördögmalom-vízesést érdemes megtekinteni. A Magda-forráshoz kb. 15 lépcsőfok vezet le az aszf...

Vízibástya feljárójánál található IV. Béla király szobra; vaskorlátain az Anjou-család, Zsigmond és a Hunyadi-család...

A Fő utcáról nyílik az a park, ahol Mátyás király mellszobra látható.

A portré Fadrusz János kolozsvári M�...

A hajóállomástól néhány lépésnyire a XIII. századi régi Vízibástya maradványai láthatók, amelyet valamikor nagymér...

Visegrád központjában, hangulatos régi épület-együttes ad otthont az általános iskola 8 évfolyamának. Az ódon falak k�...

A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött l�...

A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy ...

A Kuria (Március 15. tér 20.) a középkorban itt létező káptalanház nevét őrzi. Az ennek helyén álló barokk épületet...

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek t...

A Március 15. téren található a Fehérek temploma. Az egyhajós templom oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy k�...

A Fehérek temploma mögött nyílik a város piaca. Bejáratát a rég megszűnt püspöki malom 1755-ből származó kőkeretes ...

A Görög templom bejárata a Március 15. tér 19. szám alatt lévő barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felől ...

A Fehérek temploma alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetk...

A Városháza (Március 15. tér 11.) a világi barokk legjelentősebb váci emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ez...

Az Irgalmas rendi kórháza (Március 15. tér 7-9.) két barokk épület egybeépítésével jött létre.

Az alacson...

A Siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.) két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török...

A Nagypréposti palotát (Március 15. tér 4.) a XVIII. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Ebben a házban...

A Kőkapu (Köztársaság út 69.sz. épület előtt) az országban egyedülálló műemlék.

A későbaro...

A Fegyház (Köztársaság u. 64-66.) épületét Migazzi Kristóf püspök eredetileg nemesifjak konviktusának készíttette, é...

A Hegyes torony (Liszt Ferenc sétány 12.) a középkori városfal legészakibb saroktornya.
A Sétány felső szakaszán, ...

A neológ irányzat számára épített váci Zsinagóga az Eötvös utcában található. Alois Cacciari olasz származású hely...

A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. ...

A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es ...

Vác remete szobra (Kossuth tér) Kapás Sándor váci művész alkotása a harmincas évekből. A szobor a város eredetének leg...

A mai Székesegyház (Konstantin tér) már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésé...

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Konstantin tér 1-5.) műemlék jellegű barokk épületét Migazzi püspök építtette Meiss...

A váci székesegyház mögött-mellett állnak a különféle püspökségi tisztségeket betöltő papok házai. Ezek egyike, a ...

A Váci Püspöki és Káptalani Levéltárat egyes források már 1199-ben említik, mint ama „kincstárnak mondott cameraj...

A Püspöki palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Oldalszárny...

A váci vár az első püspöki központ védelmére kialakult erődítmény. Korai formájában palánkok, árkok, faoszlopok kö...

A Ferences templom és rendház (Géza király tér) a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén ép�...

A Hétkápolna (Derecske-dűlő 2.) műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi főbúcsúján minden é...

A Gombás-patak hídja (Diadal tér) országosan egyedülálló műemlékünk, az egyetlen ma is álló barokk kőhíd hazánkban....

A Vörösház (Csányi krt.52.) 1731-ben készült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, gr...

A Honvéd emlékmű (Derecske-dűlő) 1868-ban épült, hazánkban elsőként, közvetlenül a kiegyezést követő évben.
...

A Kálvária (Argenti Döme tér) bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található.

A zarándokhely 172...

Vác többi templomától elkülönülve, a kisváci városrészben egy kicsi, szűk utcácskában áll a későbarokk stílusú r...

A Vác felé vezető út mentén áll az 1770 körül épült barokk Szent Rókus-kápolna (Galcsek utca) íves oromzatú, fa husz...

A belváros barokk szobrai műemlékek. Szent József és Szűz Mária oszlopon álló kőszobrai a főtéren, Szent Sebestyén é...

A város bővelkedik olyan látnivalókban is, melyek nem műemlékek. Több helyi védettségű épülettel büszkélkedhetünk, ...

A belvároshoz tartozó Duna-part sétánya Vác jellegzetessége, a folyó és a város kapcsolatának megtestesítője. A belvá...

A váci fürdő vize kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos kloridos termálvíz, mely összetételénél fogva idegfájdalmak ...

A Mátyás király korában épült XV. századi kőpincében azokat a régészeti leleteket mutatja be a kiállítás, amelyeket ...

Nem tudni mi okból, de Hincz Gyula kétszer is elzárta a nyilvánosság elől élete egy-egy nagyobb periódusának a termését...

A Mária Valéria híd Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométe...

Az esztergomi Szent Miklós híd – 2007-ig Béke híd, a köznyelvben Lépcsős híd – a Prímás-szigetet köti össz...

A Bottyán híd Esztergomban található a Kis-Duna sétányon. A Prímás-szigetet, és a Mária Valéria hidat köti össze a be...

Esztergom mai belvárosának helyén állt hajdanán a királyi város (Regia Civitas), ami a király tulajdona volt, tőle észak...

A Fürdő Szálló Esztergom környékének első, és egyben legnagyobb múltú szállodája. A klasszicista épület a Szent Tam...

Az Esztergom belvárosában található Központi Kávéház a királyváros legelőkelőbb kávéháza a 19. század óta. A husz...

Az esztergomi Sándor-palota a belvárosban, a Jókai utca nyugati oldalán, az 1-es szám alatt, a Bottyán János utca, és a IV...

A Mala-forrásalagút Hévíz városrész és a Fürdő Szálló alatt húzódó, részben felújított és bejárható járatrend...

A Fájdalms Szűz-kápolna Esztergom Szenttamás városrészében, a Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálv...

A központi kupolás, klasszicista stílusú Szent Anna-templom vagy Kerektemplom Esztergom déli városrészén található.

Az esztergomi belvárosban, a Bottyán János utcában álló műemléki Szt. Anna, vagy közismert nevén ferences templom és ko...

Az esztergomi Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom, helyi nevén a belvárosi, vagy Öregtemplom a Pór Antal téren áll...

Esztergom egyetlen zsinagógája a második világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza műk�...

Az esztergomi Szent István-kápolna a Szent Tamás-hegy lábánál álló műemléki épület. Az Imaház utca és a Szent Tamás...

Az esztergomi Szent Mihály-templom, ortodox templom, szerb templom vagy helyi nevén a rác templom a város főutcáján, a Koss...

A Lőrinc utca (régiesen Lőrincz utca) Esztergom belvárosának egyik meghatározó utcája. 2007. augusztus 1-ig ez vezette le ...

A Széchenyi tér Esztergom főtere, amely eredetileg a középkori, majd a barokk város piactere volt. A középkorban ez volt a...

A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad a észak-déli irányba egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szig...

A Mattyasovszky- vagy hódoltsági megnevezéssel Hévízi bástya Esztergom-Víziváros középkori védműrendszerének legdéle...

Az esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el. Míg az 1883-as térképeken a tér még név...

A vár északi rondelláján áll Melocco Miklós hatalmas, tizenkét méter magas szobra, ami István megkoronázását ábrázol...

Az Ószeminárium, Nagyszeminárium vagy Szent Adalbert Központ az esztergomi bazilika szomszédságában a Várhegy tövében á...

A Palatinus-tó – helyi nevén a Pala, hivatalos nevén Sátorkőpusztai-tó – Esztergom legnagyobb tava. Esztergom-Ke...

A Szent István király templom Esztergom-Kertváros plébániatemploma. A két világháború között, az óvárostól távol es...

A Strázsa-hegy Esztergom területén található Kertváros közelében, a Pilis hegységben. A hegy fontos szerepet játszott Es...

A Búvármúzeum az Esztergom-kertvárosi Palatinus-tó vize alatt 2006 tavaszán megnyílt vízalatti gyűjtemény. A múzeumot 2...

A tér déli oldalán, a Széchenyi tér 1. szám alatt árkádos barokk palota áll, a városháza. Eredetileg Bottyán Jánosnak...

A Széchenyi tér 3. a posta vagy Müller-ház kétszintes épülete, romantikus stílusban készült 1863-ban Prokopp János terv...

A Széchenyi tér 21.- Kossuth Lajos utca 5. alatt található a volt Takarékpénztár épülete. A ház 1860-1862-ben épült Hi...

A Széchenyi tér 22. a bíróság épülete, 1903-ban épült historizáló (itáliai reneszánsz illetve barokk) stílusban. <...

A Bottyán János utca 3 alatt áll a volt vármegyeháza, vagy Török generálisház, melynek 1747 körüli építése Terstyán...

A Bottyán János utca keleti oldalán a 8. szám alatt található épület a pálos rend egykori háza. A házat Oratsek Ignác ...

Az esztergomi Szent Ignác-plébániatemplom, vagy vízivárosi plébániatemplom – helyi nevén a kéttornyú templom vagy ...

Az esztergomi Szent Imre Gimnázium egy mára bezárt reáliskola, ami 1857. október 15. és 1948. szeptember 10. között műkö...

A négyszáz éves Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi az esztergomi Berényi Zsigmond utcában álló műemléki épület. A városb...

Az Érseki Simor Könyvtár vagy csak Simor Könyvtár Esztergomban, a prímási palotában működik. Fenntartója a Esztergom-Bu...

A Szent György-templom Esztergom-Szentgyörgymező plébániatemploma. A 48-as tér 1. szám alatt áll, műemléki épület.

A Miklósffy-kápolna a szentgyörgymezei temetőben álló ravatalozókápolna Esztergomban, a Szent György plébánia terület�...

A Pilis belsejében megbújó Pilisszentléleket alig több mint háromszázan lakják. A központból északra vezető, kanyargó...

A közigazgatási szempontból Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek ad otthont a szlovák tájháznak. Az épület a Hunyadi Já...

Az esztergomi Palermói Szent Rozália-kápolna, vagy helyi nevén a Rozália-kápolna a Petőfi Sándor utca és a Dobogókői ú...

Szentendre egy gyönyörű fekvésű település, de 1973-ban még kis falu volt, csendes kirándulóhely. Ekkor még kevesebb mú...

A hazai ortodox egyházművészet legszebb tárgyi emlékeit, ikonokat, imádságos- és evangéliumos könyveket, ötvös- és te...

A szentendrei főtéren álló kereskedőházban, a Fő tér 2-5. szám alatt nyitotta meg kapuit a Szentendrei Képtár 1987-ben,...

A szép kilátást nyújtó, verandás lakóházban 1986-ban nyílt meg a Vajda Lajos Emlékmúzeum. A Ferenczy Múzeum e filiál�...

A BKV Zrt., illetve jogelődjei már régóta foglalkoztak a gondolattal, hogy - Európa más városaihoz hasonlóan - a forgalomb...

A szentendrei Belgrád székesegyház Pest megyében, Szentendrén található Szerb Ortodox Egyház püspöki széktemplom. A 32 ...

Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-á...

A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Sze...

Az emléktábla Lajosforrás és Dömörkapu között található, a zöld háromszög jelzésen.

Kőrösi Csoma Sánd...

Autóval Szentendréről egészen a Lajosforrás melleti parkolóig mehetünk, buszjárat Dömörkapuig közlekedik, onnan turista...

"Ennek a templomnak a helyén, eredetileg fából épült templom állt, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Az 1750-es évekbe...

Közismert neve Izbégi Szent András templom.

A szentendrei templomtól távol lakó katolikus hívek 1948-ban megvá...

Szent Miklós tiszteletére épült 1753 és 1791 között a szerb görög keleti Csiprovacska templomot, amely 1851-től Szent P�...

Szentendre szívében a Fő téren található.
Aki Szentendrére megy, az biztosan meglátja, nem lehet eltéveszteni.

Az 587 m magas Bölcső-hegy oldalában számos forrás fakad, közülük a legbővebb vízhozamú és a legismertebb a Lajosforr�...

A kék jelzésű turistaút a kálvárián keresztül vezet a Fellegvárhoz.

A kálváriához vezető stációkat Szak...

Visegrádról a Várhegy gerincén haladó kék turistajelzésen érhetjük el az emlékművet. A jelzett úton tábla mutatja a k...

A 377 m magas Nagy-Villám tetején a Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára épített torony a "Jubileu...

A füvészkert 1979-ben nyitotta meg kapuit. A füvészkert helyi jelentőségű védett terület.

A Füvészkert jelz...

Az 1 km hosszú tanösvény elsősorban gyerekek számára készült. Az ismeretek elmélyítését tájékoztató táblák, vezet...

A tanösvény az Erdei Művelődés Háza mellől indul és a Nagy-Villámon egy kört leírva ide is tér vissza.

A 1...

A 14 állomásból álló tanösvény a terület fokozottan védett értékeire hívja fel a figyelmet, és a természetbarát mag...

A Visegrád-Pilisszentlászló erdészeti út mellett található, az Apátkúti-halastó után, közvetlenül az út jobb oldalá...

A valaha jobb napokat látott, azonban ma is működő reptér hazánk két világháború között létrejött legjelentősebb k�...

Az 1862-ben épült kápolna az Ótemető kétszáz éves kövei között tett séta közben tekinthető meg. A hely különös at...

A második világháborús emlékművel együtt a templomkertben áll. A hősi emlékművet Pásztor János készítette. A mészk...

A csupán néhány éve (2003 végén) felszentelt templom a magyarországi evangélikusok új büszkesége, és kiváló példáj...

2006-ban, a nándorfehérvári győzelem emlékéve alkalmából avatták fel „a hadak villámának” életnagyságú s...

A Kálvária-domb egy szabályos alakú gejzírkúp Budaörs közepén. Az első 1766-ból fennmaradt, Budaörsöt is ábrázoló ...

A központban magasodó hegy csúcsán álló keresztet, mely a város jelképe is egyben, már messziről láthatja az ide látog...

A második világháború idején a Budapest körzetében, valamint az Észak- és Kelet-Magyarországon elesett mintegy 132200 n�...

A szobrot 1852-ben állították, a helyiek Neubaumatinak becézték. Nepomuki Szent János a hidak szentje és a gyónási titok ...

A város egyik legszebb épülete a központban álló, kétszáz éves római katolikus templom, melynek helyén egykor árpád-k...

Az 1987-óta létező gyűjtemény 1994-ben vette fel a budaörsi származású helytörténész, dr. Riedl Ferenc nevét. A múze...

A Farkasréti út 87. számú ház előtt álló épület 1808-ban épült késő barokk stílusban.

Szent Vendel egy a német nyelvterületről származó szent, aki a házi állatok és a földművesek patrónusa, valamint a pest...

Rákos Péter szobrászművész alkotását 2004-ben avatták fel, a kőhegyi kápolnarekonstrukció részeként.

Megk...

Budaörs középpontjában emelkedik a Kőhegy, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. Tetején emelkedett a kápolna, melyet...

A kegyeleti parkká alakított Ótemetőben régi, faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégebbi sírk�...

1994-ben a budaörsi Templomkertben található egykori Országzászló talpazatán az MDF és a KDNP helyi szervezete állított ...

A budaörsi csata emléktáblája a Károly király utcában a Régészeti Múzeum falán tekinthető meg.

Budaörs 1744-től rendelkezi önálló római katolikus plébániával. Az egyházközségen belül számos lelkiségi szervezet ...

Csik falu - kora Árpád-kori településként - hajdan egyike volt a Buda környéki szőlőtermelő falvaknak; a Budakeszi-árok...

Az 1720-ban újonnan telepített község lakói a templommal egyidejűleg iskolát is kezdtek építeni, amely minden valószín�...

Budaörsön a városi könyvtárat 1950-ben alapították, amely ma a város egyik kulturális központja. Először 1978-ig a kö...

A régi budaörsi Fő út, vagyis a mai Szabadság út 18. szám alatti épületben volt a Községháza, ami egykoron uradalmi ko...

1986. április 1.-én avatták fel a Budaörs legkorábbi írásos említésének 750. évfordulójára emlékeztető, művészien...

A rendszerváltozás után Budaörs Város Önkormányzata a Szabadság út 134. szám alatti épületet használta székhelyekén...

A budaörsi Jókai Mór Művelődéi Központ jelenlegi helyén Művelődési Házként az 1960-as években kezdte meg működés�...

Az Országos Német Elűzetési Emlékművet 2006. június 18-án avatták fel nagyszabású ünnepség keretében a budaörsi Ó-...

A Kőhegyen álló kápolnát Wendler Ferenc (1815-1897) egyszerű budaörsi istenfélő földműves építette 1855-ben. A kápol...

Az első református vallásúak az első világháború idején telepedtek le Budaörsön. 1932-ben kezdődött meg Budaörsön a...

Budaörsön a Nefelejcs és a Kossuth Lajos utca sarkán, az Ótemető mellett álló Kossuth Lajos szobrot 2004. október 19-én ...

Az 1456-ban Nándorfehérvárnál a törökök feletti győzelmet arató hadvezér, Hunyadi János szobrát 2006-ban, a diadal 550...

A Budaörs területén évtizedek óta folyó régészeti feltárások és helytörténeti kutatások gazdag eredményei lehetőv�...

A Budaörsi Nepomuki Szent János Plébániatemplom kertjében 2009. október 8-án a Magyarok Nagyasszonya ünnepén lett felszen...

A hagyomány szerint 1731-ben Traub János budakeszi legény csodás gyógyulása után hálából Mária-képet festetett, majd a...

A katolikus templommal szemben lévő Bagolyvár falán található Edelmann Rezső-emléktáblája.

Budakeszi település neve összefonódott nagy nemzeti zeneszerzőnk nevével, hiszen Erkel nyarai nagy részét itt töltötte a...

A táblát annak a háznak a falán helyezték el, amely egykor a zeneszerző nyaralóháza volt. Az emléktábla szövege:
...

A háromboltszakaszos hajót keskenyebb, boltozott szentély zárja, melynek zárófalán a Makkosmáriára visszaszállított keg...

Budapest felől a város határában, a Budakeszi úton található a szobor.

Az I. világháborús emlékmű a református templom mögött található.

Megközelíthető BKV 22-es buszjáratáva...

A Jókai Mór-Virágvölgy-Rákóci Ferenc utcákon sétálva számos érdekes, és szép régi polgári és tornácos parasztház...

A Jókai utcáról nyílik a Kálvária , amely meredeken felfelé vezet a kápolnához.

A kápolna falán két emlék...

A Millenniumi emlékmű a Fő téren a parkban áll, Erkel mellszobra mellett.

A szobor Lantos Györgyi szobrászművé...

Nagy-Sándor József tábornok emléktáblája a katolikus templommal szemben, a Fő utca másik oldalán van, a ház falán.

A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter tervei alapján készült 1996-19...

A Régi kőkereszt közvetlenül a katolikus templom hátsó falánál áll.
A kereszt talapzata rokokó stílusú, halálfe...

A Segítő Szentek-kápolna 18. századi, barokk stílusban épült kápolna.

A kápolnát ma is használják a szente...

A Kálvárián fölfelé találhatjuk meg a Szentháromság-oszlopot.

A barokk stílusú szobor a kálváriakápolna e...

A barokk templom mellett található a Templomrom. 1997-ben végeztek ásatást a templom udvarán, ekkor bukkantak a középkori ...

A Budapesthez simuló, völgybe húzódó Budakeszi Vadaspark, a fővárostól húszpercnyire található. Tömegközlekedéssel l...

A Makkosi-rét a főváros lakóinak kedvelt kirándulóhelye, sokan választják útjuk céljául vagy kezdőpontnak, találkozó...

2008. január 12-én avatták fel Wass Albert Budakeszi szobrát. Az avatáson közel 500-an vettek részt.

Az alkotá...

Az összmagyarság szellemi nagyságát felmutató és jelképező emlékhelyek, köztéri monumentumok közül több is megtalál...

50 éve alapították a mára több mint 1000 növényfajtát bemutató Budakeszi Erdészeti Arborétumot. 1978-ban az arborétum ...

Budakeszi határában, a 22-es autóbusz végállomásától 10 perc sétával jelzett úton kereshetők fel a budakeszi mammutfen...

A mamutfenyők közelében található a Pászti pihenő, ahol lehetőség van egy rövidke pihenőre, piknikezésre, sütögetés...

Csak Bagolyvárként emlegetik a XVIII. század végén barokk, copf stílusban épült emeletes iskolát, ami ma a Szent László...

A helytörténeti gyűjtemény emléket állít a háború elotti Budakeszinek.

A kiállítása gazdag anyaga bemutatj...

A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. A Csergezán Pál-kilátó felső szintje 18 méter maga...

A Zárda-iskolát 1930-ban szentelték fel, hat elemi osztállyal indult meg az oktatás, hét szerzetesnovér tanította a leány...

Mezei Mária neves magyar színművésznő ebben a házban élt haláláig.
A ház ebben az évben az önkormányzat tulajdo...

A csaknem életnagyságú mészkőszobort 1885-ben állították, a pestisjárvány pusztítása után. A szobor készítőjérol...

A zeneszerző sok időt töltött a településen, itt volt nyaralóháza, melyet emléktáblával jelöltek meg.

Az Er...

A Széchenyi István Általános Iskola aulájában működő galéria időszaki kiállításokat rendez amatőr budakeszi és kö...

Józsa Lajos kortárs szobrászművész gyűjteményes kisplasztika és szabadtéri szoborkiállítása egész évben megtekinthet...

A XIV. században telepített szelídgesztenye erdő Nagymaros egyik nevezetessége volt, sok családnak nyújtott kiegészít...

Nagymaros egyik utcája Kittenberger Kálmánról kapta a nevét (azelőtt Csuka-völgy volt). A Léván született Afrika kutat...

A Pünkösdi Játékokon színes válogatást mutatnak be a vidéki élet zsánerképeiből, a rögtönző vásári komédia és a...