Dobogókő

ismertető, Dobogókői képek, galéria




Dobogókő

Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 699,746 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton.

Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék.
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. Dobogókőn épült az ország első hegyi menedékháza, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. Az egykori menedékház ma turistamúzeum.

Az 1920-as trianoni békeszerződést követően Dobogókőn jelölték ki és hozták létre 1923-ban a mai Magyarország első sípályáját, melyet jelenleg a Dobogókőért Alapítvány működtet.

A hegység ritka növényei közé tartozik a dolomitlen és a pufók árvacsalán. Szentendrén díszlik egy lilás-rózsaszínű különleges vadrózsafaj, a Rosa Sancti Andreae, amely ma már védett növény. Általánosan elterjedt virágos növények a bogláros szellőrózsa, a salátaboglárka, odvas keltike ezerjófu, pirosló hunyor, többféle kosbor, kankalin, kakukkfu, zsálya, harangvirág stb.

A vidék állatvilága is igen gazdag. Minden állatfaj megtalálható itt, amely a többi hegyeinkben is honos. A nagyvadak közül szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók élnek az erdőkben. A kisebbek közül rókával, nyúllal, mókussal találkozhatunk túráink során. A madárvilág is szép számmal képviselteti magát. Mészkősziklákon él a védetté nyilvánított uhu.

Települések Dobogókő közvetlen közelében

Települések Dobogókő környékén